Figyelj, tegnap volt nálunk a lakógyűlésen egy olyan előadás, hogy még most sem hiszem el – egy építész jött beszélni a ház felújításáról, és az első öt percben háromszor is említette a csúsztatott zsalut. Ott ültünk a földszinti közösségi teremben vagy negyvenen, főleg nyugdíjasok meg néhány fiatal, mint én, és mindenki próbálta értelmezni, hogy most akkor mi közünk van nekünk egy tízemeletes panelházban a csúsztatott zsaluhoz. Az építész, egy ötvenes, szemüveges fickó, nagy lendülettel magyarázta, hogy a homlokzat-felújítás során mindenképpen foglalkozni kell a csúsztatott zsalu problémájával, mert ez alapvetően befolyásolja az épület energiahatékonyságát. Láttam, ahogy Marika néni a harmadikról összevonta a szemöldökét és súgott valamit a mellette ülő Józsi bácsinak, aki csak a vállát vonogatta. A fiatalok a telefonjukat nyomkodták, valószínűleg rákerestek, hogy mi az a csúsztatott zsalu, de a wifi nem működött rendesen a teremben, szóval mindenki csak bambult tovább.
Az előadó közben felrajzolt valamit a táblára, ami szerinte egy csúsztatott zsalu keresztmetszete volt, de inkább nézett ki, mint egy gyerek rajza egy kígyóról, ami megevett egy elefántot. Magyarázta, hogy a csúsztatott zsalu tulajdonképpen egy speciális szerkezet, ami lehetővé teszi a hőtágulás miatti mozgásokat anélkül, hogy a szigetelés megsérülne. Ennél a pontnál a közös képviselő, Sanyi bácsi, aki amúgy villanyszerelő volt régen, feltette a kezét és megkérdezte, hogy ez nem inkább dilatációs hézag-e. Az építész egy pillanatra megállt, majd határozottan kijelentette, hogy nem, a csúsztatott zsalu az teljesen más, sokkal modernebb megoldás. Elkezdett beszélni valami német szabványról meg EU-s előírásokról, és hogy a csúsztatott zsalu nélkül nem kapunk támogatást a felújításra. Na, erre mindenki felkapta a fejét – a támogatás az más, az érdekli az embereket. Valaki megkérdezte, hogy mennyibe kerül egy ilyen csúsztatott zsalu, mire az építész azt mondta, hogy négyzetméterenként számolják, és hogy egy átlagos panelházra kb. húszmillió forint. Húszmillió! A teremben kitört a hangzavar, mindenki egyszerre kezdett beszélni, hogy akkor ők bizony nem kérnek csúsztatott zsalut, megvannak nélküle is negyven éve.
A legjobb az volt, amikor a negyedik emeleti Pista bácsi, aki mindig mindenbe beleköt, felállt és kijelentette, hogy ő utánanézett, és nincs is olyan, hogy csúsztatott zsalu, ezt az egészet csak azért találták ki, hogy lehúzzák a lakókat. Az építész elvörösödött és magyarázni kezdte, hogy de igenis van, ő személyesen tervezett már több száz csúsztatott zsalut, sőt, van róla diplomamunkája is. Pista bácsi erre azt mondta, hogy akkor mutassa meg, mire az építész előhúzott a táskájából egy vastag mappát, tele műszaki rajzokkal. Körbeadta, mindenki nézegette, de senki nem értett belőle semmit, csak bólogattunk, hogy ja, tényleg, ez aztán a csúsztatott zsalu. Végül megszavaztuk, hogy legyen benne a felújítási tervben a csúsztatott zsalu is, mert a közös képviselő azt mondta, hogy ha emiatt nem kapunk támogatást, akkor Pista bácsi fizeti ki a különbözetet. Este, amikor felmentem a liftben, hallottam, ahogy két szomszéd beszélget, és az egyik azt mondja, hogy ő már régóta mondja, hogy kellene végre valami a csúsztatott zsaluval kezdeni, mert télen húz be a hideg. A másik bólogatott, hogy igen, náluk is probléma a csúsztatott zsalu, főleg a sarkoknál. Álltam ott a liftben és próbáltam nem felnevetni, mert rájöttem, hogy holnapra az egész ház a csúsztatott zsaluról fog beszélni, mindenki szakértő lesz, pedig fogalmunk sincs, mi az. De ez már így megy nálunk – volt már pillérzsalu-ügyünk, födémzsalu-projektünk, most jön a csúsztatott zsalu-saga. Már várom, mi lesz a következő, talán függőleges zsalu vagy íves zsalu. Egy biztos: a mi házunkban sosem unatkozunk, mindig van valami új zsalus dolog, amit meg kell oldani. És tudod, mi a legviccesebb? Fogadok, hogy az építész is csak kitalálta ezt az egészet, mert látta, hogy úgyse érti senki, mit beszél.
